Kezdőlap | Igehirdetések > Az öt szeretetnyelv

Az öt szeretetnyelv

S. Réti Katalin lp.

(családi istentisztelet okt. 7-én, Szabadkán)

Textus: 1János 1, 7-10, 1János 4, 19-21

Énekek: Hála, hogy itt  a csendes reggel; Szeretet áradjon köztünk; Tégy Uram engem áldássá; Áldásoddal megyünk, megyünk innen el

Nemrég vettem részt leányaink első szülőértekezletén és meglepődve tapasztaltam, hogy már az óvodában(!) három idegen nyelvet lehet tanulni anyanyelvünk mellett: angolt, németet és szerbet. Olyan világban élünk, ahol egyre nagyobb a nyomás, hogy minél több féle nyelvet megtanuljunk. Azt nem állítom, hogy ezt már böcsis vagy óvódás korban kéne elkezdeni, amikor gyermekeink még saját anyanyelvüket annak minden árnyalatával együtt tanulgatják, ízlelgetik, de tény az, hogy felnőtt korunkban javunkra válik, gazdagít ha beszélünk még valamiféle nyelvet vagy akár többet is. Mai istentiszteletünkön szintén nyelvekről lesz szó, csakhogy egészen másféle nyelvekről: a szeretetnyelvekről. Mert beszélhetünk sokféle nyelven, ha ezt a nyelvet nem beszéljük, akkor lelkileg nagyon szegények maradunk.

Gary Chapman amerikai lelkipásztor szerint, aki több sikeres, nagyon jó könyvet is írt ebben a témában, 5 szeretetnyelv létezik. Egyszerűen azért, mert mindenki másképp érti meg (közülünk is!) azt a nagyon egyszerű szót, hogy: SZERETLEK.

Ez az 5 szeretetnyelv nem más, mint:  

·        Elismerő szavak   

·        Minőségi idő

·        Megajándékozás

·        Szívességek

·        Testi érintés

S hogy miért fontos, hogy foglalkozzunk ezzel a témával? Azért, mert a szeretet olyan egy családban, olyan az emberi kapcsolatokban, mint a ragasztóanyag, a "malter", ami összefogja a téglákat. Ha nincs ez az összekötő anyag, vagy lassan-lassan kikopik és nem pótoljuk, akkor széthullik a ház, a házasságunk, a párunkkal való bensőséges kapcsolat, a gyermekünkkel való bensőséges kapcsolat. De így van ez egy gyülekezetben is, fontos, hogy a tagok között valamiféle szeretetkapcsolat is működjön és nem úgy üljünk le éveken keresztül egymás mellé a templompadban, hogy aztán az utcán már meg sem akarjuk ismerni egymást.

Jézus azt mondta az övéinek: "Arról fogja megismerni a világ, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek". Ez egy nagyon fontos és mély mondat. Amikor majd konkrétan is beszélünk a szeretnyelvekről, akkor mindig erre gondoljunk, hogy mi azért szerethetünk, azért tudunk egyáltalán szeretni, mert Isten előbb szeretett minket. Egy növény pl. nem tud szeretni, de Isten úgy teremtette meg az embert, hogy mi képesek legyünk szeretni. Ott van tehát elrejtve mindannyiunk szívébe ez a képesség! A te szívedbe is! – csak találd meg…

 

És nekünk olyan Istenünk van, aki nem csak kéri, hogy szeressük egymást, hanem Ő előbb szeretett minket. Úgy szeretettett, hogy mindenét odaadta érettünk, a vérét, a saját életét is. Ha ebben az Ő szeretetében megfürdünk, megmártózunk, újból meg újból, ha átéljük, hogy Ő ennyire szeret minket, akkor talán nem is lesz olyan nehéz nekünk is  megtanulni és beszélni a szeretet nyelveit. …

Kezdjük is el röviden, dióhéjban.

Gary Chapman lelkipásztor szerint először is meg kell tanulnunk, meg kell fogalmaznunk, hogy mi a saját szeretetnyelvünk, hogy ez az 5 szeretetnyelv közül melyik az elsődleges, a legfontosabb amelyiken keresztül legjobban eljut hozzám, hogy szeretnek, hogy fontos és értékes vagyok.

Ha ugyanis nem szeretem magamat (szeresd felebarátodat, mint magadat!) nem értékelem magamat kellőképpen, nem tudom saját magam sem, hogy mire is volna szükségem, akkor nehezen várhatom el másoktól, hogy ők ezt kitalálják és teljesítsék. Csalódni fogok és azt gondolom, hogy engem senki se szeret, pedig lehet, hogy egyáltalán nem erről van szó.   

Ez után peddig venni kell a fáradságot, az időt, hogy megtanuljam, kitapasztaljam, hogy vajon a társam, a gyermekem, a szüleim, akik körülöttem élnek és fontosak nekem, vajon ők melyik szeretetnyelvet beszélik a leginkább? Sok ember attól szenved, hogy a szeretetét nem tudja kimutatni. Szeretem én a párom, a családom, de hogy nem látják ezt, hogy nem értik, érzik, hogy nem jut el hozzájuk? – kérdezik jó páran. Hát épp ezért, mert meglehet, hogy akár egy családon belül is teljesen más szeretnyelveket beszélünk….

Vegyük hát sorra őket, lássuk konkrétan miről is van szó.

1.      Elismerő szavak

Mi magyarok nagyon szemérmesek vagyunk ezen a téren, azt tapasztalom, nehezen mondjuk ki pl. azt az sz betűs szót, hogy SzERETLEK. Pedig milyen fontos, hogy mondjunk elismerő, bátorító szavakat egymásnak, hogy szóban is visszajelezzünk: PI. ügyes vagy, ezt jól csináltad…, azt értékelem benned, hogy… , de csinos vagy, szeretlek stb. stb.

Amíg a gyermekeinket még kicsik úgy, ahogy bátorítjuk őket, de aztán ha kamaszok lesznek egyre több kritikát találunk bennük. Társunkkal is ugyanígy vagyunk, ahogy telnek az évek, olyan természetesnek vesszük, hogy ő mellettünk van, hogy mi mindent megtesz, marad inkább csak a kritika. Pedig azoknak az  embereknek, akiknek elsődleges szeretetnyelvük az elismerő szavak, azoknak létfontosságú, hogy megdicsérjük őket, hogy tudjunk bókolni nekik, hogy mondjunk valami kedveset nekik minél gyakrabban. Ha ezt nem tesszük, egyszerűen nem érzik, hogy szeretjük őket.

Gondoljunk Jézusra, aki még egy vámszedőben, Zákeusban is meglátta a jót, vagy Mária Magdalénában, aki egy utcanő volt, meglátta a vágyakozását a tisztaság után és azt emelte ki.

2.      Minőségi idő.

Akinek ez az elsődleges szeretnyelve az azt mondja, azt sugallja: szinte mindegy, hogy mit csinálunk együtt, csak legyél velem, figyelj rám, érezzem, hogy most én vagyok a fontos. Nem az a TV műsor, nem a munkád, nem az elintézendő tel. beszélgetés, hanem én. Ebben a mai rohanó világban talán ezt a legnehezebb megvalósítani, hogy a társunkra, hogy mindegyik gyermekünkre, a többi szerettünkre és Istenre is jusson egy kis minőségi idő, amikor csak vele vagyunk, amikor megkérdezzük: hogy vagy ma? Mi volt a munkahelyeden? Amikor leülünk vele egy kávéra, vagy elmegyünk egy rövid sétára, ha többre nem futja vagy elolvassuk a napi Igét és imádkozunk, azaz  beszélgetünk Istennel.

 

3. Ajándékozás

Amikor ajándékozásról beszélünk, akkor tudni kell, hogy ebben az esetben nem az ajándék értéke, nagysága a legfontosabb. Akiknek ez az elsődleges szeretetnyelvük, azoknak valami személyre szabott kis apróság, vagy egy szál virág vagy egy tábla csokoládé is óriási örömöt tud okozni, a lényeg, hogy valami megfogható tárgyon keresztül érezzék, hogy valakinek ők nagyon fontosak, hogy valaki gondolt rájuk.

Mivel ajándékot többnyire mindenki szeret kapni, mindenki kap most ajándékba egy hűtőmágnest (,,szeretet mágnes" - egy szép idézettel), amit a konfirmandus fiatalok osztanak szét.

Amikor majd kitesszük a hűtőre: gondoljunk arra, hogy megajándékozottak vagyunk, Isten szeret bennünket, mi is megajándékozhatunk másokat, akár ezt a mágnest is továbbajándékozhatjuk valakinek.

 

4. Szívességek

Hogy ezt a szeretetnyelvet jobban ábrázoljam, egy férjről mesélek, aki minden héten virágot vitt az ő feleségének és meg volt róla győződve, hogy ez egy nagyon romantikus dolog, hisz a filmekben is így látta. Egy napon azonban az asszony kifakadt: drágám, értékelem az igyekezeted, de lassan már annyi virág van a lakásban, hogy virágüzletet nyithatnánk. Nekem sokkal többet számítana, ha levinnéd olykor a szemetet, vagy elmennél a gyermek után az iskolába vagy befizetnéd a számlákat. Ugye világos, hogy ez a fiatal asszony inkább a szívességek szeretnyelvén értett, neki a gondoskodás, hogy a párja valamit elintézzen, sokkal fontosabb lett volna, mint az ajándékok halmozása. És ezzel sejtem, hogy többen vagyunk még így. Lássunk még pár további ötletet… (fotók kivetítve)

5. Testi érintés

Vannak emberek, talán mi magunk is azok vagyunk, akiknek egy ölelés, egy puszi, egy vállveregetés, egy jó birkózás, dögönyözés apával, vagy nagyapával - mindennél többet ér. Kisgyermekkorban mindenképp rengeteg jó érintésre van szüksége a gyermekeknek, hogy érezzék szeretetünket. (azért mondtam jó, mert sajnos vannak ártó és bántó érintések is, ezért fontos azt is megtanítani a gyermekeknek, hogy kitől milyen érintéseket szabad elfogadni…) Kamaszkorban aztán kissé visszahúzódóbbá válnak, ilyenkor a szülő is dilemmában van, hogy vajon hogy is gyakorolja ezt a szeretnyelvet... Pl. a közös esti mese, felolvasás vagy a közös áhítat esténként egy nagyon fontos mozzanat lehet a család életében, amikor megtanuljuk és gyakoroljuk, hogy lehet bizalommal fordulni Isten felé is, de a szülő felé is. El lehet mondani őszintén a napi történéseket, titkokat, kérdéseket lehet feltenni. Az intimitás itt kezdődik.

Végül egy közös gyülekezeti mozzanattal zárnánk. Nem tudom kit üdvözöltünk, kivel találkoztunk, amikor bejöttünk, talán csak odaköszöntünk, talán kezet is fogtunk. Tegyük ezt most meg: egy kézszorítással üdvözöljük a  szomszédunkat, éreztessük vele, hogy fontos számunkra, hisz egy testvéri közösségbe tartozunk… (a gyülekezeti tagok kezet fognak egymással)

 

Adja az Úr és szüntelen tanítson bennünket, hogy egyre jobban elmélyüljünk a szeretet nyelveinek a beszélésében, gyakorlásában, mindannyiunk gazdagodására és hogy ezáltal egyre inkább hasonlítsunk Hozzá.