A református temetés célja vigasztalást keresni az Úrnál a gyászoló család számára . Hisszük ugyanis, hogy Ő úgy tud megvigasztalni bennünket , ahogy senki más az emberek közül. A református temetés nem hosszú( fél óra) , Igeközpontú és az ittmaradottakra fókuszál. Nem imádkozunk az elhunytak lelki üdvéért, nem is gyújtunk gyertyát erre a célra, mert hisszük, hogy halott szeretteink sorsa már az Úr kezében van és már nem tehetünk értük semmit erről a földről. ( ugyanakkor, ha van a családban más vallású,akinek pl. a gyertyagyújtás sokat jelent, akkor nem akadályozzuk meg ebben, mert a szeretetteljes viszonyulás ebben az érzékeny helyzetben többet jelent számunkra ...)  A  szabadkai református temetési beszédben nem hangzik el név szerinti búcsuztatás az ittmaradottaktól, de imádkozunk értük  .Az elhunytakról általában a temetést követő vasárnap emlékezünk meg, amikor ugyancsak az gyászolókért, emlékezőkért imádkozunk . Nem kimondottan református szokás a 6 hetes megemlékezés, de ha a családban más vallásúak is vannak, akkor szívesen emlékezünk meg bármikor, amikor erre felkérnek, hogy a gyász feldolgozását segítsük. Gyökössy Endre lelkipásztorral valljuk : ,, tartsuk tiszteletbe egymás gyászát,,
A temetést elsősosorban egyháztagjaink vehetik igénybe, akiknek életében is fontos volt a hit, akik nyilván vannak tartva közösségünkbe vagy bármelyik más református gyülekezetbe,  de bizonyos feltételek mellett bárkinek a  megkeresését szívesen vesszük, aki szívesen lát református lelkipásztort bármelyik szerette temetésén és vágyik az Úr vigasztalása után.
Jézus mondja : ,, Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz énbennem, ha meghal is él,,